2010. december 7., kedd

Emberpróbáló út után

Kis csapatunk hétfő este kilenc óra magasságában elfoglalta bázisát a Lillehammertől cirka 25 km-re található hét tó vidékének egyik partján. Az utazásunk története is megér viszont egy misét, amit ezúttal én, a navigátor celebrálok.

Szokás szerint már hónapokkal az út előtt osztottunk-szoroztunk, hogy megtaláljuk az Eb-látogatás leggazdaságosabb módját. Hangsúlyozom: a leggazdaságosabbat, nem a legkényelmesebbet, vagy épp a leggyorsabbat... Természetesen nekünk is az lett volna a legideálisabb, ha foglalunk egy repülőjegyet Oslóba, ahonnan átvonatozunk Lillehammerbe, és a csarnoktól pár percnyire bevágódunk egy kényelmes kis szállodába, miközben azon zsörtölődünk, mennyire csonttá fagyunk azok alatt a hosszúnak tűnő percek alatt, míg átsétálunk a meccsekre.

Mi ennél eredetibb módját találtuk az ide érkezésünknek: hárman bevágódtunk a tizenhárom éves Opel Tigrába, púpozásig telepakoltuk a holmijainkkal, beszereztünk frankó hóláncokat, és nekivágtunk északnak. Egy vígjátékba illő jelenet volt, mikor másfél nappal a start előtt a péntek esténket a vecsési Praktiker parkolójában töltöttük, és a +2 fok körüli hőmérsékletben lázasan próbáltuk a parkoló villanyfényénél a kocsira ügyeskedni a frissen vásárolt tetőcsomagtartót és a tetőboxot. A másfél órás produkció után már csak azon kellett izgulnunk, hogy a kedves sötétebb bőrű „honfitársaink” szemet ne vessenek rá a lakás parkolójában, és ne hajtsák végre az éj leple alatt ugyanezt a mutatványt, csak éppen fordított irányban.

Vasárnap reggel fél hat magasságában, némi logisztikai kalamajka után (melyik zacskó ruhát hová is préseljük, befér-e még a boxba, vagy gyömöszöljük inkább valamelyik ülés alá?) elstartoltunk. Aznapra 1286 km szerepelt az itinerben, jókat mosolyogtunk, mikor a GPS-be címként a Fehmarn szigeten található Vadersdorfot írtuk be. Már napokkal a túra előtt csak a pánikkeltő telefonok, beszélgetések özönén kellett átvágnunk magunkat, mert az utat megelőző napok bizony nem nagyon kímélték időjárásilag az európai autópályákat sem.

Szerencsére a körülményekhez képest nyugodtan telt a Berlinig tartó szakasz, csak Drezdánál volt egy kis hófúvás. Berlinből kikeveredve aztán telibe kapott minket a hó, sec-perc alatt araszolásra kényszerítve az autósokat, így az utolsó közel négyszáz kilométerünk volt a legrázósabb. A Fehmarn szigeten foglaltunk magunknak előzetesen szállást, ami nyáron igazi kis turistaparadicsom lehet, ám most azt is beterítette a hó. A sziget Németország északi részén, a dán határtól nem messze található, és innen visz át a Puttgarden – Rødby komp Dániába, mely még vonatszállításra is alkalmas, de ezúttal mi álltunk a síneken. Ezzel a komppal folytattuk a következő napi utunkat hajnali negyed hatkor, amikor még újabb 900 km állt előttünk. Dániában 200 km-t haladtunk, majd a Helsingør – Helsingborg kompon tértünk át Svédországba, ahol a nyugati partvidékkel párhuzamos autópályán Göteborg érintésével jutottunk a norvég határra. Göteborgban jöttek is sorra elő a 2006-os Eb emlékei, így mire azokból felocsúdtunk, már norvég feliratokat láttunk magunk körül.

Oslóban a délutáni dugó kellős közepén kellett keresztülverekednünk magunkat, de már kezdtük megszokni az ilyen helyzetet, mert a reggeli csúcsban, Koppenhágában ugyanez zajlott. Ami viszont a norvég főváros után következett, arra a legrosszabb álmainkban sem számítottunk. Alig 160 km volt már csak hátra, gondoltuk, ez már sima menet, egyszer csak azonban letereltek minket az autópályáról, és olyan ismeretlen útra zavartak, amit még a GPS sem ismert. Ismeretlen terepen, koromsötétben kellett szerpentineken áthaladnunk, amikor szerencsére a sofőrünk, Ildikó keze remegett még a legkevésbé. Rögvest megismerkedhettünk legalább a norvég vendégszeretettel, mikor három méternél előrébb nem látva, a szerpentinen felfelé a jégen haladva (mialatt velünk szemben ugyanott kamionok is fel-felbukkantak), a mögöttünk jövő helyiek folyamatosan reflektorozva meg dudálva toltak volna le minket az útról. Mondtuk is, hogy még ezek után merje bárki is a magyarokra azt mondani, hogy utáljuk a külföldieket…

A szállásunkra megérkezve igencsak megérdemelten fogyasztottunk el egy-egy kupicával az otthonról hozott szívmelengetőből, és miután az akkor -19 fokos hidegben nagy nehezen sikerült a tetőbox zárját is kiolvasztanunk, már csak a jóleső és megérdemelt pihenés várt ránk, hogy testben is felkészüljünk a kedden kezdődő nagy munkára.

2 megjegyzés:

  1. nagyon jó!!! de nem is tudtam, hogy kétszer kompoltatok!

    VálaszTörlés
  2. Sic Bo provides excessive payouts for its most rare combinations. They let you deposit the cash however they closed the account after I requested for a withdrawal.. I should have carried out my evaluation search first however after depositing big cash} first day at new on line casino I win 42,000,00 so good karma let’s hope got 카지노 사이트 here again around. I deposit a 200$ again I refuse bonus, i play one 5$ at slot machine and acknowledge they added me 200$ bonus with out my consent ...... Deposited one hundred CAD 5 days ago via interac still not showing in my account.

    VálaszTörlés

A handball.hu friss hírei