
A táblákat és a térképet követve, némi tőlünk megszokott minimális eltévedéssel megfűszerezve aztán megtaláltuk az Orchideakert………….kerítését, a hely ugyanis valami bent zajló felújításszerű dolog miatt látogatásilag okafogyottá vált. Nem baj, az ezúttal a magyar különítményre szűkült társaság azonnal kitalálta a szórakozást magának: eljátszottuk, hogyan tudunk olyan képeket készíteni, amelyekről az otthon maradottaknak be tudjuk adni, hogy a kertben készültek. A kerítésre felkapaszkodva indult az őrület, magunkat hergelve bele az őrültebbnél őrültebb ötletekbe.
A strandra visszatérve igazán jó kis parti keveredett egy árus bódéja mellett egy kisszéken üzemeltetett „Sokol”-szerű rádióból felcsendülő dallamok hatására. Igazi party-videót is készítettünk, melyről – utólag visszanézve – bátran állíthatjuk, hogy eladhatnánk egyfajta város-reklámként a helyi turisztikai központnak azzal a felirattal: „Miért is érdemes Santosba jönnöd?”.
































Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése