A séta után sajnos már csak annyi időnk maradt, hogy visszamenjünk a szállásunkra,
A csarnok előtt még elmentünk ebédelni egy kínai gyorsétterembe, ahol a kommunikációs problémáink miatt véletlenül fejenként két tányér levest rendeltünk... Akkor még nem tudtuk, de ennek a levesnek 24 órán át ki kellett tartania, mert sajnos a meccsek után, este tizenegykor már semmi se volt nyitva.
A magyarok késő esti meccse után egyébként meglepetés ért, mert az itteni sajtóközpont vezetője, Björn barátunk megkért, hogy amíg nem érkezik meg Ballai Attila médiafelelős Kínába, tolmácsoljak a sajtótájékoztatón magyarról angolra, amit el is vállaltam, de nagyon izgultam, mert még soha nem szinkrontolmácsoltam. Szerencsére azért megértették a helyiek.
Mikor a meló után hazaértünk, úgy döntöttünk, hogy megbontunk egy üveg rizspálinkát, mert azt hallottuk, hogy fertőtlenítés céljából nem árt napi 1-2 kupicával ledönteni valami erőset.
A művelet közben érkezett egy levél az ajtónk alatt becsúsztatva, amiben az állt, hogy "Mr. Balogh Ildikónak" megjött az elveszett csomagja a reptérről. Ez eddig oké, de hol van a többieké?! Mindenesetre gyorsan felhozattuk a csomagomat a futárral, akinek úgy megörültünk, hogy a csomagomból előhalászott Sport Szelettel jutalmaztuk.
Mivel még az elutazás előtt eldöntöttük, hogy az összes kínainak magyar nevet adunk, akivel kapcsolatba kerülünk, gyorsan el is neveztük Jenőnek megmentőnket, akivel közös fotót is csináltunk, majd megígérte, hogy gondja lesz a többiek csomagjára is, és naponta többször is felhívja a repteret.
A csajokhoz hasonlóan mi is hoztunk magunkkal hazai ízeket egy házi ágyas pálinka személyében, amelyet nagy örömünkre végre fel tudtunk bontani, és el tudtuk fogyasztani. A buli olyan jól sikerült, hogy én hajnal négykor, Judit ötkor, Totya pedig 3/4 9-kor (!) került ágyba. Márkkal szinte nem is találkoztunk, mert ő ma átvonatozott Vuhsziba, hiszen meg szeretné nézni élőben a németeket. Holnap, azaz hétfő reggel mi is utánamegyünk, mert abban a városban van egy olyan állatkert, ahol láthatunk pandamacit!!! Ez az egyik kipipálandó programpontunk.
Egy másik programpontot letudtunk ma: ébredés után, azaz délben eltaxiztunk a selyemgyárba, ahol egy kedves hölgy (Andinak hívtuk - ő is kapott Sport Szeletet) végigvezetett minket a selyemkészítés folyamatán. Még selymet is nyújthattunk, szóval nagyon érdekes volt az egész, érdemes megnéznetek a képeket!
Ezután végre enni akartunk, de órákon át bolyongtunk a csarnok 3 km-es körzetében, és csak nem túl bizalomgerjesztő bódékat találtunk, de nem lenne jó még a túra elején lebetegedni. Végül a csarnok melletti KFC-ben voltunk kénytelenek étkezni, de a jövőben szeretnénk minél több helyi ízt megkóstolni.
Látom, bőszen fertőtlenítettetek. :D
VálaszTörlésLehetne egy olyan kérésem, hogy a szocsoui csarnok bemondó hölgyéről is készítsetek egy fotót? Szép hangja van és tetszik az is, hogy jól mondja a játékosok neveit. :)
Mit ki nem találnak a kínaiak---> "beépített kesztyű". Ez nagyon nagy volt.Köszi a beszámolókat!További jó kirándulást és közvetítést!
VálaszTörlésHAJRÁ MAGYARORSZÁG!!!